A Gyermekjóléti Központ feladatai, működése

A nehezített helyzetben élő gyermekes családok szociális- és családi problémáinak oldása, a veszélyhelyzetbe került gyermekek védelme, elsősorban szüleik és családjuk támogatásával, bevonva a támogató folyamatba az egyéb gyermekellátó (oktatási, nevelési, egészségügyi, stb.) intézményeket.

- ha a probléma nehéz szociális helyzettel összefüggő krízis,
- ha a nehéz szociális helyzetet fenntartja a család működése,
- ha a család teherbíró képessége csökkent,
- ha a probléma családi diszfunkciókkal /működési zavarokkal/ függ össze,
- ha a probléma a család és az intézmény (iskola, óvoda, önkormányzat stb.) megrekedt    kommunikációjával függ össze,
- a gyermek testi vagy lelki egészségével összefüggő problémák,
- a gyermek viselkedésével, magatartásával összefüggő problémák,
- válás, kapcsolattartási problémák,
- családon belüli bántalmazás,
- gyermekotthoni elhelyezés stb.



- családi konzultációkkal
- szükség esetén Önhöz vagy családjához való kilátogatással,
- szükség esetén hosszú távú mentális vagy szociális segítségnyújtással,
- szükség esetén egyéb (hivatalos, önkéntes) segítők ill. szakértők (jogász, pszichológus,    gyámügyi szakértő, egyéb segítő ill. segélyszervezetek stb.) bevonásával.



- a gyermeket nevelő családokat megillető ellátásokról,
- anyagi juttatásokról,
- a gyermekvédelmi intézmények rendszeréről,
- nevelési- egészségügyi szolgáltatásokról.

Leggyakrabban azonban a segítő kapcsolatban a gyermek és a család problémáiban való együttműködéssel, gondozással, folyamatos kapcsolattartással lehet megoldást találni a gyermek helyzetének rendezésére.


- saját döntése alapján /önkéntes alapon/személyesen a fogadási órákon,
- telefonos bejelentkezés útján,
- gyermekekkel foglalkozó intézmények, (iskola, óvoda, egészségügyi intézmények,   gyámhivatal, gyámhatóság, stb.) útján vagy azok javaslatára,
- ha a környezetében érzékel gyermeket veszélyeztető helyzetet vagy problémát, a   Gyermekvédelmi Központ munkatársainak értesítésével.


Egységes „recept” nincs, a segítés módozatai a család (és a gyermek) szükségleteitől, a problémák természetétől, a rendelkezésre álló és elérhető állami, önkormányzati, iskolai stb. támogatási rendszerektől függ. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy egy bejelentkezés utáni első beszélgetésen munkatársunk segít abban, hogy klienseink rátaláljanak a nekik legmegfelelőbb segítségnyújtási formákra, szolgáltatásokra.

Mindenképpen érvényes, hogy a segítés folyamata csak az érintettekkel való együttműködés keretében lehet eredményes. Ezért az „ideális” az, ha célok meghatározása, a követendő „stratégiák” kidolgozása és végrehajtása elsősorban a leginkább érintett résztvevőkkel (szülők, családtagok, gyermekek), szükség esetén pedig egyéb fontos személyekkel – pl. pedagógussal, orvossal, pszichológussal, gyámhatósággal, stb. - együttműködésben történik meg


A gyermek védelmében hatósági intézkedés is szükségessé válhat (un. védelembe vétel), melyet a gyámhatóság rendelhet el; ehhez azonban a gyámhatóságnak előzetesen ki kell kérnie a Gyermekjóléti Központ előzetes véleményezését, javaslatát.
Amennyiben a családdal való együttműködés keretében rendezhető a gyermek helyzete, nem kerül sor a hatósági eljárás lefolytatására, a Gyermekjóléti Központ annak megszüntetését javasolja. (Az elsődleges cél nem a szülő felelősségre vonása, hanem segítségnyújtás a család számára a veszélyeztetettség megszüntetésében.)


A segítés folyamatára vonatkozó bármely információ csak a kliens(ek) beleegyezésével, ill. az ő kérésükre szolgáltatható ki. A titoktartási kötelezettség alól csak az adhat felmentést, ha a gyermek olyan veszélyeztetettsége áll fenn, melyben valamely információ visszatartása akadályává lesz a gyermeki veszélyeztetettség oldásának, súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi annak elhárítását, és ezáltal a gyermek testi vagy lelki biztonságát, természetes fejlődését aránytalanul nagy kockázatnak teszi ki.